Megjelent!
Ez a könyvem szerves folytatása a Cézárarcmás és a Legitim maffia című műveimnek. Mindkét könyvem elsősorban időrendi sorrendben tekinti át Orbán Viktor és a Fidesz tevékenységét a politikai történések során, és a Legitim maffia című könyvem 2014-es választásokkal zárul le. Ezt a történetiséget most nem folytatom tovább, hanem tíz pont köré foglalom össze azokat a tényezőket és történéseket, amelyek Orbán Viktor egyedi politikusi személyiségét jellemzik, illetve mutatják meg. Ennek során igyekszem bebizonyítani azt, hogy a korábban meghirdetett progresszív politikai célokat megvalósítani akaró emberből különleges monarcha lett, aki mindent alárendel a politikai karrierjének megvalósítása érdekében. Ennek nyomán mára már hazánk egyetlen olyan személyiségévé vált, aki képes a saját hatalmi céljainak megvalósítása érdekében befolyásolni és uralma alá hajtani az egész politikai mezőnyt nem csupán Magyarországon, de bizonyos fokig az Európai Unióban is. Így alakulhatott ki egy olyan állapot, hogy Orbán Viktor alig különbözik egy középkori uralkodótól, csupán a történelmi korszak változása miatt kénytelen bizonyos külsődlegesen adott követelményeknek megfelelnie.
A könyv borítója így néz ki:
Mérete: A/5.
Terjedelme: 103. o.
Borítása: fóliázott kartonfedeles.
Ára: 4000.- HUF. + postaköltség.
A könyv beszerezhető e-könyv formájában is:
http://e-konyvbolt.eu/termek/szekely-szabolcs-a-monarcha-ebook/
A vásárlással kapcsolatban lásd a Kapcsolat menüpontot.
Ebből a könyvemből a Debreceni Egyetemi Könyvtárnak egy nyomtatott példányt adományoztam, tehát ott bárki elolvashatja, vagy kikölcsönözheti.
Részlet a könyvből:
Fontos kiemelni a hatalmas médiabirodalom meglétét, mert e nélkül nem lehetett volna olyan hatása egyetlen kampánynak sem, mint amilyen végeredményben valóban megvolt. Az ellenzék ezek ellen szinte semmit sem volt képes tenni, mert nem volt médiabirodalma, és nem volt pénze ahhoz, hogy egy tisztességes kampányt végigvigyen. Ezért állítom azt, hogy a jog, az erkölcs és a vallás mellett a médiának is meghatározó szerepe van a politikai rendszer irányításában. Általában elmondható az, hogy amelyik pártnak van jól kiépített médiarendszere, ami lefedi az egész országot és a teljes népességet, mellé még kiváló szakemberekkel is rendelkezik, akik helyesen választják meg a főcsapás irányát is, az a párt félig már megnyerte a választást.
Ez utóbbival kapcsolatban nemrég jelent meg egy leleplező cikk (28), amelyben George Birnbaum beszámolt arról, hogyan alkották meg Arthur Finkelsteinnel közösen a tökéletes ellenségképet a Fidesz számára. A cikk szerint az 1970-ben Los Angelesben, holokauszt-túlélő apától született George Eli Birnbaum a 90-es évek közepén találkozott Washingtonban az akkor már jól ismert republikánus kampányguruval, Arthur Finkelsteinnel. Egyike lett „Finkelstein kölykeinek” (Finkelstein’s Kids), vagyis azoknak, akik személyesen a mestertől tanulhatták el a hatékony politikai kampányok megszervezésének tudományát. Finkelstein főként a közvélemény kutatások eredményei alapján dolgozta ki az általa irányított kampányokat. Birnbaum így jellemezte Finkelsteint: „Minden, amit Arthur tett, a számokra alapozva tette. De a számokból senki más nem tudta kiolvasni azt, amit Arthur igen..” Nem csupán a megkérdezettek életkorát, lakhelyét, politikai nézetét olvasta ki a számokból, hanem fontos mintákat is észrevett. Azt már korán felismerte, hogy az emberek leginkább olyan dolgoktól félnek, mint a drogok, a bűnözés vagy (a sajátjuktól eltérő) bőrszín. Finkelstein úgy gondolta, hogy a legjobb eredményt a választók egymás ellen fordításával tudja elérni, méghozzá a félelem segítségével. Finkelstein 1972-ben ezt írta Richard Nixon amerikai elnöknek: „Olyan témákat kell felhozni, amelyektől félnek az emberek, és ezt úgy tálalni, hogy úgy tűnjön, hogy a veszély a baloldalról jön.” A kampányszakértő ezen kívül azt is felismerte, hogy milyen erős hatása lehet a negatív kampánynak, tehát annak, amikor a jelölt ahelyett, hogy a saját programját népszerűsítené, folyamatosan az ellenfelet támadja. Finkelstein úgy vélte, hogy „Minden választás már a szavazás előtt eldől, a legtöbb ember ugyanis már a kezdetektől fogva tudja, hogy kire fog szavazni és nagyon nehéz őket eltántorítani a döntésüktől. Ezért inkább demotiválni kell a választókat.” Ezt hívják a szavazók elnyomásának (voter supression) és a modern jobboldali populisták előszeretettel használják ezt a módszert, és az elemei jól felismerhetők az elmúlt évtizedek kampányaiban, így Magyarországon is.
A fentebb leírtakat természetesen eddig is tudtuk, Finkelstein végeredményben feltalálta a spanyol viaszt. Az emberek egymás elleni uszítását, az ellenségkép kialakítását és a félelem felkeltését az emberiség egész történetében megtalálhattuk, nincs ebben semmi új. Sőt, amint azt oly sokszor állítottam, maga a feudális politikai rendszer főtípus is az emberekben spontán módon létrejövő félelmi reakcióira épített akkor, amikor a földesurak némi ellentételezés fejében, ami alattvalók számára bizonyos egyéni szabadságjogok feladását jelentette, védelmet nyújtottak az alattvalóknak. Az arcátlanság pedig ott jelentkezett, hogy ebben a védelemben legfontosabb szerepet éppen az alattvalók játszották: ők maguk voltak azok, akik a harc során az első sorban álltak, és elsőként estek el, míg a földesúr csak mindezeknek a hasznát söpörte be. Egy kellően megszervezett alattvalói csoport ugyanezt szintén megtehette volna, és mellőzhette volna a földesurát.
Finkelsteinnek és társainak az volt az igazi érdeme, hogy ezt a régi bevált módszert a korszerű körülményekre alkalmazta mesteri szinten, amit eddig a Fidesz is kitűnően alkalmazott és alkalmaz a továbbiakban is. De ehhez szükséges volt az a kiépített médiabirodalom, amelyikkel az ún. egész pályás letámadást eszközölni lehetett és a következőkben is meg lehet ezt valósítani. Gyakorlatilag ma úgy néz ki a helyzet, hogy az egyszerű honpolgár, akár tetszik neki, akár nem, kénytelen elviselni a médiában megjelenő lejárató kampányt, és ha azt a Fideszesek kiválóan csinálják, akkor még hatásos is lehet, tehát a választó még a korábbi álláspontjával szembe menve is szavazhat. Egy ilyen kampány pedig olyan esetekben különösen hatásos, ha a politikai porondon csak egy jobboldali párt van, tehát a Fidesznek nincs konkurenciája: ezért volt jó letakarítani az útból a többi jobboldali pártot. Továbbá: a baloldali és liberális ellenzék nem képvisel számottevő féket és ellensúlyt a hatalommal szemben: ezért volt jó szinte megsemmisíteni az MSZP-t. Finkelsteinnek az az álláspontja tehát, miszerint egy választás már annak megkezdése előtt eldől, nos, ez igaz lehet a következő 2022-es hazai választásra is, mert minden eszköz rendelkezésre áll Orbán és a Fidesz számára, hogy ezt a soron következő választást is megnyerje. Ez a szomorú valóság.
